Gyönyörű családunk egy részével, életem első adriai vitorlás nyaralására indultunk izgatottan!
A határnál autónk cserbenhagyott minket! Vontatás következett , majd átpakolás Soma vejünk önzetlen és bátor barátjának kocsijába.
Így újra megkezdhettük a hosszú utat Splítig , 2 cserfes leányunokánkkal izzadt hátunk mögött.
A kompút és a szerpentín után, alkonyatkor érkeztünk a milnai kikötőben ringatózó vitorlásunkhoz.
Mottó : Mindig kell egy barát és soha ne add fel!
Másrészt, minden felmerülő problémára akad megoldás!


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: