Hajnali Lendületben.
A szokásos és soha nem unalmas gyaloglásban vagyok a kelő napsütéses Velence környéki Úton.
Visz a lábam… (egyre keményebb, elmulasztott fájdalmakkal)
A szemem, a fülem, az érzékeim gyönyörködnek a kelő világ pazar színeiben, a madácsicsergéses hangzavarban, a borzongató fuvallatban.
Elcsitul az Elmém- “Egy gondolat se bánt engemet”
Megtelik a Lelkem- “Eggyé válok a Mindennel!